Vállalkozó generáció
Ötből négy egyetemista indítana saját vállalkozást, a legtöbben azért, hogy megvalósítsák önmagukat – derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) felméréséből. A kutatás szerint a diákok nagy része külföldön is kipróbálná magát, a legtöbben több évre vagy akár örökre is kint maradnának.
A Budapesti Metropolitan Egyetem negyedszer készítette el METU Index nevű kutatását, melynek keretében közel 300 egyetemi hallgatót kérdeztek meg munkavállalási és vállalkozási terveikről. A kutatást ebben az évben teljes egészében az egyetemen működő Marketing Műhely hallgatói tervezték meg és bonyolították le. A METU idén azt vizsgálta, az Y- és Z-generációs hallgatók hogyan tervezik karrierjüket – alkalmazottként vagy vállalkozóként, illetve itthon vagy külföldön.
Kapcsolódó cikkek
- Ki jár előrébb a digitális világban, a fogyasztó vagy a döntéshozó?
- A fogyasztók 82%-a habozás nélkül feketelistára tesz márkákat
- További fejlődésre sarkall a karácsonyi e-kiskereskedelmi szezon
- A vállalatok 70 százaléka nem tudja, mi kell a zöld működéshez
- Dübörög az online szektor
- Vodafone IoT barométer: A „dolgok internete” nélkülözhetetlen a sikerhez
- Többet költünk online játékokra
- Hogyan viselkednek a magyar facebookozók?
- A fiatalok nem a szóból, hanem a képből értenek
- Mire használjuk az okostelefont?
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.