Facebookoznak és blogolnak a magyar újságírók
Munkaeszközzé vált a magyar újságírók számára a Facebook – derül ki a Trendlabor Médiaindex kutatásából. Bár továbbra is vannak fenntartásaik a hitelességgel kapcsolatban, de egyre többen használják hírforrásként. A legszembetűnőbb változás a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy a médiában dolgozó szakemberek körében megduplázódott a blogokat használók és írók aránya. Jelentős mértékben nőtt továbbá a videómegosztók népszerűsége, ellenben a többi közösségi csatornát továbbra is kevesen használják.
A Trendlabor Médiaindexet készítő FLOW PR első alkalommal 2010 júniusában vizsgálta egy részletes, kvantitatív kutatás során, hogy az újságírók milyen arányban és hogyan használják a közösségi médiát, illetve mit gondolnak annak térnyeréséről. Akkor az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek csak egy része ismerte és használta aktívan ezeket az oldalakat, és ők is inkább személyes célokra. A felmérés idei ismételt elvégzéséből ezzel szemben kiderült, hogy az újságírók ma már fontos munkaeszköznek tartják a közösségi felületeket: többségük mostanra nemcsak hasznos forrásként tekint ezekre az oldalakra, de jelentős hányaduk maga is részt vesz a közösségi tartalmak előállításában.
„Míg 2010-ben az újságírók döntő hányada még bizalmatlan volt a közösségi médiával szemben, és nagyrészt magáncélra használta azt, mára a közösségi felületek az újságírói munka olyan alapvető részévé váltak, mint a diktafon vagy a szövegszerkesztő” – mondta el a Trendlabor Médiaindex 2014 felmérés eredményei kapcsán Szabados Krisztián ügyvezető igazgató.
A közösségi oldalak közül értelemszerűen a Facebook a legismertebb és egyben legaktívabban használt a hazai újságírók körében. A regisztráltak aránya tovább nőtt az elmúlt négy évben, így mára gyakorlatilag minden újságíró (97%) megtalálható az oldalon, amely – a magáncélú felhasználás mellett – mára egyértelműen munkaeszközzé vált: közel 90% a munkavégzés során (is) használja az oldalt. Jelentősen, 93%-ra nőtt emellett a YouTube-felhasználók aránya. A LinkedInt csak az újságírók negyede ismeri jól, illetve használja aktívan, holott körükben a regisztrált felhasználók aránya meghaladja a 40%-ot.
A legkiugróbb változás, hogy kétszeresére nőtt a 2010. évi eredményekhez képest a bloghasználat az újságírók körében: ma már szinte minden válaszadó (92%) olvas blogokat, 77% legalább heti, 50% napi rendszerességgel. A kommentelés viszont kifejezetten népszerűtlen: a megkérdezettek négyötöde szinte ritkán, vagy soha nem szokott hozzászólni a blogposztokhoz. Az újságírók negyede ír blogot, 6%-uk egyszerre többet is. A blogírás döntő többségük (89%) számára eltérő mértékben, de az újságírói munka részét képezi.
Az internetes tartalmak közösségi megosztásában az újságírók igen aktívak: tíz válaszadóból kilenc oszt meg ismerőseivel érdekességeket, minden második megkérdezett napi rendszerességgel teszi ezt.
A képmegosztók, a mikroblogok és a geolokáció már kevésbé népszerűek az újságírók körében. A Flickrt és a Pinterestet kis különbséggel előzi meg az Instagram, amelyre minden harmadik válaszadó regisztrált, de alig negyedük használja rendszeresen ezt a felületet. Minden második megkérdezett rendelkezik saját Twitter-accounttal, de csak harmaduk aktív felhasználó. A Tumblren az újságírók negyede található meg, a rendszeres használat aránya 18%. A Foursquare-ről a válaszadók többsége (61%) nem tudja pontosan, mire való, csupán minden tizedik megkérdezett használja a geolokációs szolgáltatást.
A közösségi média az elmúlt négy év során még inkább a tájékozódás egyik fontos eszközévé vált az újságírók számára: ma már öt válaszadóból négy információforrásként használja ezeket a felületeket, arányuk 10%-ponttal nőtt a 2010. évi eredményekhez képest. Továbbra is óvatosak ugyanakkor a médiában dolgozó szakemberek a közösségi oldalakról származó információk hitelességét illetően: a megkérdezettek kétharmada változatlanul fenntartásokkal kezeli az innen szerzett értesüléseket.
Jelentős mértékben változott az újságírók álláspontja a klasszikus média és a közösségi média viszonyát illetően: míg 2010-ben minden második megkérdezett úgy gondolta, hogy a hagyományos média továbbra is sokkal erősebb lesz a közösséginél, idén már csupán minden tizedik válaszadó értett ezzel egyet. Több mint háromszorosára nőtt azok aránya, akik szerint egyformán fontos szerepe lesz mindkét médiatípusnak a jövőben, így jelenleg minden második újságíró ezen az állásponton van.
Az újságírók közel kétharmada úgy gondolja, hogy részvételükre szükség van a közösségi médiában folyó párbeszédben. Indoklásként egyaránt megemlítették az információáramlás gyorsaságát, az olvasókkal való közvetlen kapcsolatépítést, a klasszikus médiában megjelenő tartalmaik népszerűsítését, de volt, aki a független újságírás egyik utolsó lehetőségét látja a közösségi médiában.
Kapcsolódó cikkek
- A közösségi média hálójában
- A Facebook átalakítja az oldalak megjelenését
- Mikor hal meg a Facebook? Maximum, ha öngyilkos lesz…
- Közösségi élet a Facebookon túl
- Hazugságvizsgáló készül a közösségi oldalak pletykáinak elemzésére
- A Facebook adminok „lelepleződnek”
- A közösségi média helyett e-mailben szereznek sztoriötleteket az amerikai újságírók
- 10 éves a Facebook
- Újságként lesz olvasható hétfőtől a Facebook
- „Melyik Facebook barátod utál” alkalmazás
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A HONOR leleplezte a vadonatúj HONOR 200 Lite-ot
Már Magyarországon is kapható a vadonatúj HONOR 200 Lite. A sokoldalú okostelefon a felhasználók igényeihez igazodik: kiváló portréfotózási képességekkel, bámulatos kijelzővel, remek hardverrel, elegáns kialakítással és stabil felhasználói élménnyel érkezik.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.