Szükség van a részletes digitális stratégiára
A Digitális Jólét Program elfogadásával, 2015. decemberében, arról is döntött a Kormány, hogy több területen részletes digitális stratégiát kell megalkotni.
Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS), Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának (DGYS), Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájának (DES) és Magyarország Digitális Startup Stratégiájának (DSS) megalkotásában közel száz (szakmai és civil szervezetekből, piaci vállalkozásokból valamint az egyetemi és tudományos szférából felkért) szakértő működött közre. Az egyes stratégiák megalkotását – a munkacsoportok vezetőinek koordinációja mellett - szakértői csoportok egy évig tartó munka során végezték el: megfogalmazták a részletes stratégiákat, közreműködtek azok szakmai és közigazgatási egyeztetésében, valamint kidolgozták és előkészítették a stratégiák hatékony végrehajtásának rendszerét és menetrendjét. Az előkészítő munka egy éve során a munkacsoportok közel 200 tanácskozást tartottak és mintegy 2 gigabyte mennyiségű szöveg, video és audio dokumentumot hoztak létre.
A szakértők által készített dokumentumok szerzői jogának korlátlan és kizárólagos megváltására a vonatkozó közbeszerzési szabályok szerint került sor, a szakértő-szerzőket egy általuk megbízott, az egyes szerzői közösségeket tömörítő szervezet képviselte az eljárások során. A szerzői munka ellenértéke - az előzetes értékbecslések alapján az ilyen jellegű szakmai munka során visszafogottnak számító – átlagosan 12.000 forint óradíj volt, amely díjazási számítást a szerzők elfogadtak. A négy digitális stratégiát a szakmai fórumok részletesen és több alkalommal tárgyalták, majd elfogadták és a Kormány számára is elfogadásra ajánlották. A digitális stratégiákat a Kormány elfogadta, így a munka első szakasza eredményesen lezárult és megindult a végrehajtás folyamata.
Kapcsolódó cikkek
- Egy index és ami mögötte van
- Hátrányos helyzetű településeken folytatódik az Idősügyi Infokommunikációs Program
- A Digitális Jólét Nonprofit Kft. segíti a Digitális Jólét Program megvalósítását
- Virágzó startup fővárossá válhat Budapest
- Folytatódik a Szupergyors Internet Program megvalósítása
- Elindult az NHIT Online Akadémia!
- November 1-től tételesen kiderül, mennyivel csökken jövőre az internetszámlánk
- Magyarország felzárkózhat az EU infokommunikációs krémjéhez
- Legyen Budapest Európa startup központja!
- Beköszöntött a transzformáció időszaka, minden társadalmi és gazdasági iparágban tetten érhető a digitalizáció
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Öt elnökségi tag mandátumáról döntött éves közgyűlésén az IVSZ
Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége az idei, 2024. május 30-án tartott éves közgyűlésén öt elnökségi tag mandátumáról döntött, köztük a transzformációért felelős alelnöki tisztségről és a mikro, a kkv, a multi, valamint a nagyvállalati tagozatok elnökeiről. Négy elnökségi tag mandátumát meghosszabbították, míg a nagyvállalati tagozat új vezetőjének az újonnan belépő Magyar Posta Zrt. informatikai főigazgatóját, Leveleki Zsoltot választották meg.
HONOR: Kapcsolatok is múlhatnak egy jó portréfotón
Az európaiak 75%-a nem elégedett elsőre az általa készített portéfotóval, rendszeresen több felvételt készít, míg létrejön az ideális fotó, és átlagosan 268“fotó kudarcot” tárolunk a telefonunkon – derült ki egy, a közelmúltban végzett felmérésből. A megkérdezettek 6 százaléka szóba sem állna olyan valakivel, aki nem tud jó fotót csinálni a telefonjával.
Rengeteg okoseszközzel bővült a Huawei hazai kínálata
A FIT 3 okosóra májusi bemutatója után számos újabb eszközt hozott a gyártó hazánkba. Ezek között több okosóra modell is szerepel, amely a FIT 3-mal kiegészülve szinte minden árponton kínál iOS és Android kompatibilis eszközöket a vásárlók számára. Megérkezett az e-SIM képes WATCH 4 Pro Space Edition, valamint a Watch GT 4 új, sportosan elegáns zöld színváltozata is. Az okoskarkötők kategóriájába jött az új Band 9, de a nyitott kialakítású, ékszer-szerű FreeClip fülhallgató is kapható már nálunk.
Félnek a csalóktól: a magyar internetezők 15 százaléka elkerüli az online fizetést
Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége tart attól, hogy online vásárlás során csalás áldozatává válik, 94 százalékuk védekezik is valamilyen módon a visszaélésekkel szemben. Ugyanakkor 15 százalék azok aránya, akik inkább kerülik az online fizetést, annyira félnek az adathalászattól.