Reklámadó: a közösségi oldalakat is bevonhatják az adózói körbe
A reklámadóról szóló hétfőn benyújtott törvénytervezet csak a nyitánya egy folyamatnak, a közösségi oldalakat is bevonnák az adózói körbe - mondta L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, a reklámadóról szóló törvényjavaslat előterjesztője kedd reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A már az előző ciklusban is felvetett reklámadóról szóló javaslatot L. Simon László hétfőn terjesztett be a parlament elé. A tervezet különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget.
Az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek közös közleményben egyöntetűen elutasították a reklámadó bevezetéséről szóló előterjesztést. Az RTL Magyarország szerint a reklámadó bevezetése durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely "az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól, és így a kormánytól való függetlenségét". A TV2 is tiltakozott a tervezet ellen, s egyúttal arra kérte a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől.
L. Simon László a Kossuth Rádióban nonszensznek nevezte azt az érvelést, hogy emiatt az új adónem miatt lesznek veszteségesek bizonyos vállalatok. Egy-egy nagyobb cég most is folyamatosan milliárdos veszteséget termel, mégis talpon van - mondta.
A képviselő fontosnak nevezte, hogy ez egy olyan adónem lenne, amelyet nem tudnak áthárítani a nézőkre, illetve az olvasóközönségre. A nézők nem fizetnek a bulvárműsorok megnézése után - emelte ki, hozzátéve: annak kell adóznia, aki a bevételre szert tesz. L. Simon László szerint "senki nem gondolja komolyan", amikor egyes kereskedelmi tévék a legnépszerűbb, legnagyobb nézőközönséget vonzó műsoraik beszüntetésével riogatnak.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, megfordult a fejében az a lehetőség, hogy a reklámadóból származó bevételt "megcímkézzék". Példaként említette azt a korábbi kezdeményezést, hogy a pornográf kiadványokra kirótt adóból származó bevételt a kultúrába forgassák vissza.
L. Simon László kiemelte azt is, meglepte, hogy az adó bevezetéséből várható 8-10 milliárd forintos bevételt többen is "milyen hanyag eleganciával" kezelik, "mintha ez olyan kevés lenne". Az összes magyar állami múzeum éves költségvetési támogatása nem éri el ezt az összeget - mutatott rá.
A fideszes képviselő azt gondolja, most jó esély van arra, hogy ezt az új adónemet bevezessék. Hozzátette: arra nyitott, hogy a részletszabályokat finomítsák. Arra a kérdésre, hogy a 40 százalék lehet-e kevesebb, azt mondta ez egyeztetés kérdése.
L. Simon László szerint törvényjavaslatának tárgyalása nyáron kezdődhet el a parlamentben. Legkésőbb ősszel ezt a kérdést le kell zárni - tette hozzá.
Kapcsolódó cikkek
- A Telenor áthárítja ügyfeleire az új távközlési adót
- Mobilszolgáltatók: a kormány megduplázza adóterhüket
- Már pénteken elfogadhatja a távközlési adóról szóló javaslatot az Országgyűlés
- A távközlési adó miatt az informatikai rendszert és tarifacsomagokat is át kell alakítani
- Iránymutatást fogadott el az Európai Unió az internetes szólásszabadságról
- Három évet kapott az internetes álhír-terjesztő
- Álhírek online terjesztéséért állítottak bíróság elé egy kínai férfit
- Vatera adóbevallási kisokos: segítség az online piactér eladóinak
- A Telekom a beruházásokat jobban támogató szabályozásváltozásra számít
- Érvénytelen az internet semlegességére vonatkozó washingtoni szabályozást
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.