Mennyi ideig bámuljuk a képernyőt?
Rémítően sok időt töltünk képernyő és kijelző előtt. De vajon pontosan mennyit? Milyenek a belső arányok a tévé, a PC-laptop, az okostelefon és a táblagép felhasználásában?
Mary Meeker, a Morgan Stanley neves internetes elemzője tette közzé a friss adatokat. Az alábbi táblázatban jól látható, hogy a kiválasztott országokban – köztük Magyarországon is – átlagosan mennyi időt töltenek kijelzők és képernyők bámulásával. A legtöbb esetben úgy fest, hogy a mobilok viszik a pálmát, s a mégoly divatossá váló táblagépek kullognak a lista végén.
Az okostelefont nézik a legtöbbet a legtöbb országban:
A legrémesebb adatot a listavezető Indonézia és a Fülöp-szigetek hozza: Indonéziában lebontva 132 percet töltenek a TV, 117-et a számítógép előtt, 181 perc jut az okostelefonokra és meghökkentően sok, 110 perc a táblagépekre. Összesen 540 percet, azaz kilenc órát töltenek képernyők előtt.
Meglepő módon az olaszok tűnnek a legvisszafogottabbaknak: Meeker megállapításai szerint 89 percüket verik el a tévé, 85-öt a számítógép, 109-et az okostelefon, s csak 34-et a táblagép előtt.
Magyarország szerencsére alulról a negyedik, még így is elrettentő adatokkal.
forrás: hirado.hu
Kapcsolódó cikkek
- Akkor most mi van jogilag a kommentekkel?
- Milyen veszélyes tartalmakkal találkoznak gyermekeink a neten?
- Iránymutatást fogadott el az Európai Unió az internetes szólásszabadságról
- Media Hungary 2014: van élet a felhőn kívül?
- Három évet kapott az internetes álhír-terjesztő
- Álhírek online terjesztéséért állítottak bíróság elé egy kínai férfit
- Az egész világon elérhető ingyenes internetet tervez egy amerikai szervezet
- Kihirdették a legjobb európai gyermekbarát tartalom díj győzteseit
- Elindult a Hello90, a kilencven után születettek blogja
- Újra elérhető Kínában a Reuters és a The Wall Street Journal kínai nyelvű oldala
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Érettségi-para szülőként? HR szakértői tippek következnek!
Elindult a 2024-es érettségi szezon: országszerte 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700 középiskolás érettségizik. Ez az időszak legalább olyan megterhelő és kihívásokkal teli a szülők számára, mint a diákoknak, hiszen a gyermekük jövőjéről van szó, és az érettségin nyújtott teljesítményen sok múlhat. Rengeteg a kérdés: felveszik a gyermeküket a kívánt szakra? Mi lesz, ha nem nyer felvételt, vagy meggondolja magát időközben és egy másik irányba szeretne menni? Egyáltalán mi történik, ha mégsem úgy alakul minden, ahogyan azt a gyermek és a szülő eltervezte? Most ezekre az eshetőségekre hívja fel a figyelmet és ad néhány szakértői tippet a Mind-Diák Szövetkezet vezetője, Göbl Róbert.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.